Loading ...Artikel-Schlagworte: „nyelvvizsga szintek“
Minden nyelvtanuló (hacsak nincs szüksége nyelvtudása igazolására) előbb-utóbb szemben találja magát a kérdéssel: „Melyik nyelvvizsgát válasszam?“
Először is azt kell eldöntened, hogy egy-, vagy kétnyelvű vizsgát szeretnél-e letenni. A kétnyelvű vizsgák írásbeli részén az egyik feladat a nagyon jó nyelvtani ismereteket megkövetelő fordítás – mindkét irányban. Ugyan itt használható kétnyelvű szótár, azonban egy jó fordításhoz nyelvtanilag helyes mondatokat kell írni, ami esetenként nehezebb szövegeknél buktató lehet.
A fordítás-feladat nem része az egynyelvű nyelvvizsgáknak.
Az egynyelvű nyelvvizsgákon inkább a kommunikációs képesség, szókincs, nyelvhasználat számít, ami német nyelvterületen nagyon fontos, ha az idegennyelvet használnunk kell. A szituációk életszerűbbek, de ezeknél pl. nem a vizsgáztatóval beszélsz, hanem egy másik vizsgázóval, ami adott körülmények között nehézséget is okozhat, de javadra is válhat.
Ezenkívül szempont lehet az is, mi a célod a nyelvvizsgával. Utána kell nézned, hogy az egyetem vagy éppen a cég, ahol dolgozol, vagy ahová pályázol, milyen feltételeket szab, mely nyelvvizsgákat írja elő vagy ismeri el. Szinte biztos lehetsz benne, ha külföldön akarsz tanulni vagy dolgozni, ott a nemzetközi, kétnyelvű nyelvvizsgákat fogják elismerni, nem az Origót.
A különböző nyelvvizsgákon különböző típusú feladatokat kell megoldani, még egy adott készséget (pl. Szövértés) mérő feladatokon belül is. Ezért a nyelvvizsgára való felkészülés elején ajánlott megismerni ezeket és utánagondolni, hol van az erősséged, milyen feladattípus okoz nehézséget. Érdemes letölteni és kipróbálni mindegyiket, és azután dönteni.
Sok sikert!
Amikor egy új tanuló jön hozzám, a cél meghatározása után talán ez a leggyakrabban feltett kérdés: „…és mennyi idő alatt lehet ezt elérni?“
A válaszadás nehéz és nem lehet egy konkrét számot megadni, hiszen ez nagyon sok mindentől függ. Sok tényező határozza meg, milyen gyorsan halad az ember. Nyilván a tanulásra fordított idő, az, hogy tanult-e már más idegen nyelveket, mennyire van benne a tanulásban…
Valamikor az egyetemen megkérdezte egy csoporttársam tőlem, én mennyi idő alatt tanultam meg németül. Én azt feleltem, 2 év alatt… Németországban. Ő teljesen hihetetlenül elkezdett csodálkozni, hogy az ő nővére 3 hónap alatt meg tudta magát értetni.
Már az sem egyértelmű, hogy mikor tekinthető egy nyelv „megtanultnak“. Szerintem ez egy folyamat, ami szinte sose fejeződik be, mert mindig találkozhatunk egy olyan témával, amelynek a „szakszavait“ nem ismerjük és körül kell írnunk, mire is gondolunk.
Én a válaszban arra gondoltam, mennyi ideig tartott, amíg probléma nélkül mindent megértettem, el tudtam mindent mondani, és letettem a felsőfokú nyelvvizsgát. A csoporttársam pedig nyílvánvalóan egy másik küszöbszintre gondolt. Általában a nyelviskolák egy nyelvi szint eléréséhez 120 órát szoktak megadni, de ez természetesen egyéntől is függő, meg persze az otthon pluszban nyelvtanulásra-gyakorlásra fordított órák is alakíthatnak ezen az irányszámon.
Ezek szerint nulláról indulva egy jó alapfokhoz 3×120 óra lenne szükséges, egy középfokhoz 4×120 óra. Plusz egy legalább 60 órás nyelvvizsga-előkészítő tanfolyam.
Vagy másképp:
• Alapfokú szintig javasolt óraszám: kb. 240-300 óra
• Középfokú szintig javasolt óraszám: kb. 500-600 óra
• Felsőfokú szintig javasolt óraszám: kb. 840-900 óra
A már meglévő nyelvtudás feltérképezéséhez jó információt adhat egy (vagy több) szintfelmérő teszt kitöltése és a nyelvi szintek leírásához hasonló „önkrontroll“. Ha őszintén magunkba nézünk, magunk is felismerhetjük, hol vannak még nehézségek, mely területen vagyunk gyengébbek, mi az, amit fejleszteni kell.
A következő nyelvi keszségeket mérik a nyelvvizsgákon:
| Szövegértés | Beszéd | Írás | ||
| hallás utáni értés | olvasás | társalgás | folyamatos beszéd | írásbeli kifejezés |
A fenti dokumentum segítségével átnézheted, melyik nyelvi szinten mi az elvárás (pl. B2 = középfokon) az egyes nyelvi készségeken és megsaccolhatod (ha őszinte vagy), melyik nyelvi kézségből most milyen nyelvi szinten tudsz teljesíteni.
Ezek különbözőek is lehetnek, pl. előfordulhat, hogy B2-es szinten van az olvasott szöveg értésed, de nem tudod még magad ezen a szinten szóban kifejezni, csak B1-en.
A 2. oldalon táblázatokat is találsz, hogy a nyelvi fejlődésed dokumentálhasd.
Sok sikert!
A Közös Európai Referenciakeret (KER) az Európai Tanács 1989 és 1996 között kidolgozott útmutatója a nyelvtudás szintjének Európa-szerte egységes meghatározására.
A Közös Európai Referenciakeret a nyelvtanulókat három nagy csoportba sorolja:
A - Alapszintű nyelvhasználó
B - Önálló nyelvhasználó
C - Mesterfokú nyelvhasználó
Ezen csoportok nyelvtudását aztán további szintekre osztja fel:
| A - Alapszintű nyelvhasználó | A1 Minimumszint |
| A2 Alapszint | |
| B - Önálló nyelvhasználó | B1 Küszöbszint |
| B2 Középszint | |
| C - Mesterfokú nyelvhasználó | C1 Haladó |
| C2 Mesterfok |
A KER megadja, hogy a nyelvtanulónak az egyes szinteken milyen képességekkel kell rendelkeznie olvasás, írás, beszéd és hallás utáni értés terén:
| Szint | Általános szintleírás | |
| Alapszintû nyelv-használó | A1 | Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. |
| A2/A2+ | Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. | |
| Önálló nyelv-használó | B1/B1+ | Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. |
| B2/B2+ | Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni sokféle témában, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. | |
| Mesterfokú nyelv-használó | C1 | Meg tud érteni igényesebb és hosszabb különböző típusú szöveget, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és természetes módon tudja kifejezni magát, anélkül, hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társalgási, tanulmányi és szakmai célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témákban is, és eközben megbízhatóan alkalmazza a szövegszerkesztési mintákat, kötõszavakat és szövegösszekötő elemeket. |
| C2 | Szinte minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és az elbeszéléseket. Természetes módon, nagyon folyékonyan és pontosan tudja kifejezni magát, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. | |
Az Idegennyelvi Tovóabbképző Központ (ITK) nyelvvizsga-bizonyítványai 2006 szeptembere óta tartalmazzák a Közös Európai Referenciakeret skálája szerinti szintet. Ezek a következő hagyományos kifejezéseknek felelnek meg:
- Alapfok: B1 szint („küszöbszint”)
- Középfok: B2 szint („középszint”)
- Felsőfok: C1 szint („haladó”)
A német nyelvű leírás itt található: http://www.goethe.de/z/50/commeuro/303.htm
